Hagyományőrzés a Jászságban

A jászsági népdalkincs őrzői

A jászsági népdalkincs gyűjtői és őrzői a pávakörök illetve népdalkörök. Művészeti munkájuknak köszönhetően széles körben népszerűsítik népdal kultúránk méltatlanul elfeledett kincseit. A Jászság gazdag népdalanyagából a Jász Múzeumért Alapítvány 1998-ban megjelentette az azóta már második kiadást megért A jászsági zölderdőbe…című népzenei kazettát és CD-t, a Jártató Zenekar és jászsági énekesek közreműködésével. (3. kép) A Budapesten működő Jászok Egyesülete ugyancsak 1998-ban adta ki a Jászsági népdalcsokor című kazettáját és CD-jét a jászsági pávakörök és népdalkörök közreműködésével, majd 1999-ben Jászsági ünnepnapok címmel újabb kazettát és CD-t adott ki a 19. század eleji jászsági népdalgyűjtések eredeti hangzóanyagával.

Lovas hagyományok a Jászságban

Az 1990-es évek elején fordult a figyelem az egykori lovas hagyományok felé. Az országos példa nyomán a Jászság figyelme az elsők között fordult a lovas hagyományok felé. Bolla János 1990-ben megalakította a Jász Bandériumot, feltámasztva ezzel a feledés homályából a Jászság régi huszárhagyományait.
A Jász Bandérium ruházata az egykori, legendás Nádor-huszárok öltözetének, eredeti darabok után készített hasonmása, zászlójuk pedig a Jász Múzeumban őrzött Szabad jászok ősi zászlajának mintájára készült.
A jászfényszarui Városháza dísztermében 1996. március 17-én 13 fő szabad elhatározásból kinyilvánította, hogy a szülőföld és őseik szeretetéből indíttatva a FÉBE (Fényaszaruiaik Baráti Egyesülete) keretében önálló csoportként létrehozza a Szűcs Mihály Huszárbandériumot. (4. kép) Gyakran a család minden tagja részt vesz a bandériumi munkában. A bandériumok szinte minden falusi, városi és hagyományőrző rendezvényen részt vesznek: díszelegnek, lovas karuszelt, bajvívást mutatnak be, csatát elevenítenek fel. A lovas bandériumok legnagyobb rendezvénye a Tavaszi hadjárat, amely minden évben, április 2-án, a boldogi csatával kezdődik, majd Jászjákóhalmán és Jászberényben folytatódik. Innen tovább indulnak a csapatok Tápióbicskére, ahol eljátsszák a hídi csatát, majd Isaszegen át egészen Vácig mennek. Az egy hétig tartó hadjárat komoly erőpróba embernek és állatnak egyaránt. Délceg huszárjaink gyakran képviselik a Jászságot külföldi országokban is.