Jászárokszállásról

A város története

 

Jászárokszállás a Jászság északnyugati szegletében helyezkedik el, nevét a határában húzódó „Csörsz árká”-ról kapta.

Az árok első – jelenlegi ismereteink szerinti – említése egy 1067-ben kelt oklevélben történt. A Csörszárka, elég széles, de nem mély árok a Duna és a Tisza között. ÉK-i irányban vonul, egyik ága a Tarna folyótól, másik ága Gödöllőtől visz a Tiszáig.

Geológusok szerint természetes képződmény, régi folyómeder, mások védelmi szerepet tulajdonítanak az ároknak, a nép szintén mesterséges csatornának vélte és a hozzáfűződő monda szerint Csörsz fiatal avar király ásatta volna, hogy szerelmesét a száraz alföldi síkon keresztül vízi úton, hajóval hozhassa el. Tompa Mihály regében is feldolgozta e mondát. A monda alapján sokan úgy vélekednek, hogy az egyik árok két végpontján van Árokszállás és Ároktő.

Fodor Ferenc földrajztudós szerint a Gyöngyös patak Árokszállás és Visznek közötti patakmedre Magyarország legrégibb élővíz csatornája. Korát 1500 évre becsüli. Mi, Árokszálláson mindig azt az árkot tekintjük és nevezzük Csörsz árkának, amely végighúzódik településünkön (templomunk tornya a Csörsz-árok töltésére épült) és annak határán, függetlenül attól, hogy Csörsz árok máshol is van. Azt is tudjuk, hogy amit mi Csörsz árkának hívunk, az valójában nem egy árok, hanem egy hatalmas árokrendszer, illetve annak egy része, szakasza. Az árokrendszer leghíresebb része azonban a miénk, árokszállásiaké.

 

A település évezredek óta lakott, ezt bizonyítják az itt előkerült csiszolt kőeszközök. Első ismert írásos említésére 1366-ban került sor. A 15. században az egyik legnépesebb jász település volt, azonban a török pusztítások következtében 1567-re szinte teljesen elnéptelenedett, de a 17. század végén ismét viszonylag népes település. 1699-ben Árokszállást a Jászságban számon tartott 11 falu között említik.

A bécsi udvar a Jászkunságot 1702-ben eladta a Német Lovagrendnek, ez a testület 1731-ben továbbadta a pesti Ispotályos háznak. Mária Terézia 1745-ben engedélyezte, hogy az Ispotályos ház földesúri hatalma alól megváltsák önmagukat, ezt az eseményt nevezzük Jászkun redemptiónak.

1756-ban Mária Terézia mezővárosi rangot adott Jászárokszállásnak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hónapjaiban a honvédségben harcoló árokszállási önkéntesek végigküzdötték az összes jelentős ütközetet.

A város 1876-ban elveszítette jász kiváltságait és a többi jász településsel együtt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez került. 1886-ban lemondott városi rangjáról, s mint nagyközség működött tovább. Régi városi rangját 1991-ben nyerte vissza.

Az I. világháborúban az árokszállásiak a honvéd gyalogezred kötelékeiben vettek részt. A hősi halottak és az eltűntek számát kb. négyszázra becsülték. Az 1920-as években iskolák épültek, bevezették a villanyvilágítást, a város fejlődött. A II. világháború nagy pusztításokat okozott, mivel a város fölött légi csata is zajlott.

Az 1960-as években megalapították a gimnáziumot, kialakították az orvosi rendelőt, vezetékes ivóvízhálózat létesült, utakat burkoltak. 1976-ban megnyílt első áruháza is.

Jászárokszállás termálvizének felhasználására már az elmúlt évszázad derekán megtették az első lépéseket. Az 1960-as évek elején a község vezetése döntött a strand megépítéséről, de akkor még csak hideg vizes volt a létesítmény. 1968-ban Jászárokszálláson is megkezdték a meleg vizes kút fúrását, ettől kezdve a fürdő medencéit a 702 méter mély termálkút 52 0C-os hőmérsékletű vize táplálja.

1972-ben elkészült a termál-, és a gyermekmedence, valamint a kabinsor. A feltörő termálvíz minősített gyógyvíz, mely baleseti és műtéti utókezelésekre, mozgásszervi és reumatikus megbetegedések kezelésére javasolt. A fürdő mellé üdülőövezet települt, amely területen camping is működik.

 

 

A második világháború befejezéséig a Jászságban a tradicionális mezőgazdaság és bizonyos kézműiparok jelenléte dominált. Az ötvenes évektől fokról fokra változott a kép. Jászárokszállás életében jelentős változást hozott az 1970-es évek iparosítási folyamata. A Hűtőgépgyár idetelepítésével megváltoztak a foglalkoztatási viszonyok.

Napjainkban a város gazdaságát az autópálya vonzáskörzetében fekvő Ipari Park határozza meg. Szerepe térségi-kistérségi szinten is igen jelentős, mert a foglalkoztatási lehetőségeket bővíti és a helyi gazdaságra élénkítő hatást gyakorol. Az Ipari Parkban működő cégek több ezer embernek adnak munkát.

 

 

A város képét meghatározó épületek közül legrégibb az 1767-ben épült barokk templom, amelynek oltárképét Johann Lucas Kracker festette. A vámosgyörki úton lévő külső fogadó és a postakocsi lóváltóállomás már a 18. század elején megvolt. A romantikus stílusú Városháza 1863-tól áll a főtéren. A könyvtár a régi ipartestületi székházban, a művelődési ház a közbirtokosság egykori székházában nyert elhelyezést.

A szobrok közül meg kell említenünk Szabó László szobrászművész 1971-ben készült alkotását, mely a kubikosok életének állít emléket. Varga Gábor szobrászművész Jászárokszállás újból várossá nyilvánításának 10. évfordulójára készítette el az Időkaput, mely az eltelt évek során a város szimbólumává vált.

A Jász-ház egy módos gazda 1882-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakása volt. Itt nyílt 1994-ben állandó néprajzi kiállítás. A tárlaton Árokszállás híres szülötteit – Görbe János, Kaszab Anna, Pethes Imre, Jász Faragó Sándor– is megismerhetjük fotók, személyes használati tárgyak segítségével.

A településen még ma is él a nagy múltú hímzéskultúra a Népi Díszítő Műhely munkái által, melyek a jász mintákat mutatják meg az érdeklődőknek. Sajnos rohanó világunkban egyre kevesebben választják pihenésként a szórakozásnak, hasznos időtöltésnek ezt a formáját, de gyermekeink, unokáink elviszik a mamák által készült kézimunkákatotthonukba. Így öröklődik és marad meg a régi hímzésvilág.

Jelenleg Jászárokszállás a falusi turizmus fejlesztésével próbálja fenntartani a további fejlődést. Legvonzóbb idegenforgalmi létesítménye a termálvizes strandfürdő kedvelt nyaralóhellyé tette a várost. A nyári időszakban színvonalas rendezvények várják az ide látogatókat. A mára már fogalommá vált „Árokszállási nyár” színes forgatagában mindenki talál magának kedvére valót.

 

 

« November 2018 »
H K Sze Cs P Szo V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30